2009. április 22. Beizzítottam a szavazást, nagyon szép zöld négyzetek mutatják, melyik hely hány csillagot kapott. Egyszercsak majd jól csinálok rendeseket. Tessék használni! :)
Még több gépház itt...
Eddigi legnehezebb szülésem ez a post. Pedig...
Pedig nagy reményekkel készültünk ide, s végül ketten összesen csak 30 percet töltöttünk el úgy, hogy a munkatársam ebből egyedül lehúzott 28-at, míg rám várt... Én megittam egy kávét, csináltam két képet (a minőségért elnézést!), aztán el.
Ismét egy menő hely, nem az a tipikus neonomád bázis, ennek ellenére jó adottságokkal.
Az új Nemzeti félbahagyott építkezése évekig csúfította a belváros közepét. Voltak, akik mertek nagyot álmodni, a sáros gödörből élő kultúrális központot faragtak. Koncertekkel, fesztiválokkal, kiállításokkal, kávézóval. Szerencsénkre nyáron hatalmas terasszal.
Vissza a gyökerekhez? Neeem!
Öltönyös, nyakkendős ember, mobiltelefonnal fülén, notebookkal az ölében egy drága szálló halljában, jobb esetben a bárjában. Neonomád? Hülyén hangzik tudom, de valahol ők kezdték, s nem divatból. Nem tegnap, sok éve, és végképp nem jókedvükben, nem azért, hogy kiszabaduljanak az íróasztal mögül, felszabadultan, kötöttségek nélkül dolgozzanak, hanem épp fordítva, irodát faragva bármilyen, arra kicsit is alkalmasnak látszó helyből. Aztán telt-múlt az idő, s tőlük teljesen függetlenül megszülettünk mi is. Más okból, más helyeken, más módon, de végülis ugyanazt csináljuk... :)
Rövidke poszt, inkább a szellemről, mint a helyről.
Kényszer szülte a mai nap irodamentes munkakezdését. Az autómat valami Rejtélyes, Magától El Nem Múló Hiba miatt szervízbe kellett hoznom, ahol sok okos ember állja körül, hogy megoldást találjon. Legalábbis remélem, hogy nem kávézva ülnek egy gép előtt értelmetlen blogbejegyzéseket irogatva mint én. :)
Szomorúan indul a hét... :(
Néhány napot irodázni kényszerülök, süthet kint a nap ezerrel, csak az ablakon keresztül nézem. Sajnos van olyan része a munkának, amit lehetetlen távolról végezni, így marad a reggel korán kelés, hivatalba menés, napközben bezárva levés.
Millenáris, a szívem másik csücske.
Jó (volt) a játszótér, mielőtt elkezdődött az építkezés; a Csodák palotája rendszeres program, akár gyerekekkel, akár nélkülük, hangulatosak a szépen felújított régi gyárépületek, van tér, levegő kívül-belül. Kiülni, dumálni, gyerekekkel játszani, egy sört meginni tudjuk, hogy jó. Dolgozni? Lássuk!
Belváros jutott mára, ez van.
Felkapott hely a California, én nem nagyon szeretem, mert felkapott hely ez a California... :)
Római.
Szeretem ezt a helyet, külön világ bp-n belül. Mivel az Evezős még zárva (Tényleg zárva? Hazafelé megnézem... Megnéztem, nyitva! :) Holnapi helyszín adott, már csak a segédemen múlik...), és ebben az időben nem akartam belvárosi kávéházazni, gondoltam kipróbálok valami újat.
Rövid az eszem, gyorsan elfelejtem hol is volt jó dolgozni, hol kaptam finom kávét, hol kellett műanyag széken kínlódni egész délelőtt, ilyenek.
Lehet, én leszek a blog egyetlen írója és legfontosabb felhasználója? Nem tudom. :) Azért titkon remélem, hogy kapok új tippeket a kommentelőktől, milyen helyet érdemes kipróbálni.
Utolsó kommentek